1,1. Az Úr igéje, a mely lőn a moreseti Mikeáshoz, * Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felől. * Jer. 26,18. Jer. 26,19. 1,2. Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; * az Úr az ő szent templomából! * Hós. 5,5. Hós. 7,10. 1,3. Mert ímé, kijő * az Úr az ő helyéről, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain. * Ésa. 26,21. 1,4. És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek * pedig szétszakadoznak, mint a visz a tűz előtt, mint a meredekről leszakadó vizek. * Zsolt. 97,5. 1,5. A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bűnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?
1,6. De olyanná teszem Samáriát, mint a mezőben való kőrakás, * szőlő-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az ő köveit, és még fundamentomait is kimutatom. * Hós. 9,6. Hós. 12,11. 1,7. Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; * mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek. * Hós. 2,4. Hós. 8,6. Hós. 10,2. 1,8. E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.
1,9. Mert halálosak az ő sebei. Bizony Júdáig * ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig. * 2 Kir. 18,13. 1,10. Gáthban hírül ne adjátok; * sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem. * 2 Sám. 1,20. 1,11. Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.
1,12. Mert beteg lett Marótnak lakosa az ő javai miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára.
1,13. Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! * ki a bűnnek kezdője valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei! * 2 Sám. 18,14. 2 Sám. 19,8. 1,14. Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.
1,15. Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsősége!
1,16. Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörűséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyű; mert rabságra vitettek el tőled!
2,1. Jaj azoknak, a kik hamisságot gondolnak és a kik * ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, és végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá. * Zsolt. 36,5. 2,2. Megkívánják a mezőket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az ő házanépét az embert és az ő örökségét!
2,3. Annakokáért ezt mondja az Úr: Ímé, én is gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melyből ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idő lészen az!
2,4. Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tőlem; hűtelennek osztja ki mezeinket!
2,5. Azért nem lesz néked, a ki mérőzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
2,6. Ne prófétáljatok! * prófétálnak ők. Ha nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat! * Ésa. 30,10. Jer. 11,21. 2,7. Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az ő cselekedetei? Nem javára válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki igazán jár?
2,8. A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösről a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedőkről.
2,9. Népem asszonyait kiűzitek boldogságuk házából; kisdedeiktől örökre elveszitek az én dicsőségemet.
2,10. Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, a mely elveszít, és pedig borzasztó veszedelemmel!
2,11. Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: * Prédikálok néked borról és részegítő italról, az volna e népnek prófétája. * Ésa. 30,10. 2,12. Mindenestől egybegyűjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izráel maradékát. Összegyűjtöm őket, mint a boczrai juhokat, mint a nyájat az ő karámja közé; hemzsegnek majd az ember-sokaság miatt.
2,13. Előttök megy fel az úttörő; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és előttök megy a királyuk, és * élükön az Úr! * 2 Krón. 33,11.
3,1. És mondám én: Halljátok, kérlek, Jákób fejedelmei és Izráel házának vezérei: Nem a ti tisztetek-é tudni az ítéletet?!
3,2. Ti, kik gyűlölitek a jót és kedvelitek a gonoszt! A kik levonszátok róluk bőrüket és csontjaikról az ő húsokat!
3,3. A kik megeszik az én népemnek húsát, és lenyúzzák róluk bőrüket, és összetörik csontjaikat, és feldarabolják, akár csak a fazékba, és mint húst a tálba.
3,4. Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg őket; sőt elrejti akkor orczáját előlök, mivelhogy gonoszokká lettek cselekedeteik.
3,5. Így szól az Úr a próféták ellen, a kik elámítják az én népemet, a kik, ha van mit rágniok, * békességet hirdetnek, az ellen pedig, a ki nem vet valamit szájokba, hadat indítanak. * Mik. 3,11. Mik. 2,11. Ezék. 13,19. 3,6. Azért éjszaka száll rátok, hogy ne lássatok, és sötétség jő rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap * lemegy a próféták felett, és elsötétül rajtok a nappal. * Ésa. 5,30. Hós. 4,5. Ámós. 8,8. Ámós. 8,9. 3,7. És megszégyenülnek a látók, és elpirulnak a jövendőmondók, és elfedik szájokat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentől.
3,8. Én ellenben megteljesedem az Úr lelkének erejével, és ítélettel és hatalommal, hogy * hirdessem Jákóbnak az ő vétkét, és Izráelnek az ő bűnét. * Ésa. 58,1. 3,9. Halljátok ezt, kérlek, Jákób házának fejei és Izráel házának vezérei! a kik útáljátok az ítéletet, és minden igazságot elcsavartok;
3,10. A kik vérrel építitek a * Siont, és Jeruzsálemet hamissággal! * Ezék. 22,27. 3,11. Kiknek fejedelmei ajándékért ítélnek, * és papjaik jutalomért tanítanak, és prófétáik pénzért jövendölnek, + és mégis az Úrra támaszkodnak, mondván: Avagy nincsen-é közöttünk az Úr?! Nem következik mi reánk veszedelem! * Mik. 7,3. + Ezék. 13,19. 3,12. Azért ti miattatok mezővé szántatik * a Sion, és kőhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdős hegygyé. * Jer. 26,18.
4,1. És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye * a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, s népek özönlenek reá. * Ésa. 2,2. Ésa. 2,3. Agge. 2,7. 4,2. Pogányok is sokan mennek, * és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jön ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből. * Ésa. 11,10. 4,3. És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; * nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak. * Ezék. 39,6. Ezék. 39,9. Ezék. 39,10. 4,4. És kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott.
4,5. Mert minden nép a maga istenének nevében jár, és mi is a mi Urunk Istenünk * nevében járunk örökkön örökké. * Zsolt. 10,12. Zsolt. 20,6. Zsolt. 20,8. 4,6. Azon a napon, azt mondja az Úr, összegyűjtöm a sántát, * és összeszedem az elszéledetteket, és a kiket megsanyargattam. * Sof. 3,19. 4,7. És a sántát maradékká teszem, az elszélesztettet pedig erős nemzetté, és az Úr uralkodik rajtok a Sion hegyén mostantól fogva * mindörökké. * Ámós. 9,15. 4,8. És te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi * hatalom, a Jeruzsálem leányának birodalma. * Ámós. 9,11. Ámós. 9,12. Hós. 1,11. 4,9. Miért kiáltasz hát kiáltva? Nincsen-é közötted király? Elveszett-é a te tanácsadód, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a gyermek-szűlőt?!
4,10. Gyötrődj és kinlódj, Sionnak leánya, mint a gyermek-szülő! Mert ímé, kimégy a városból, és a mezőn tanyázol, és egészen Bábelig mégysz. Ott * szabadíttatol meg; ott vált ki téged az Úr, ellenségednek + kezéből. * 2 Kir. 25,1. - 2 Kir. 25,11. + Jer. 25,12. 4,11. Mert ímé, sok nemzetség gyűlt össze ellened, a kik ezt mondják: Legyen szentségtelen, és legeltessük szemeinket a Sionon!
4,12. De ők nem tudják az Úrnak gondolatait és nem értik az ő szándékát, hogy összegyűjti őket, mint a kévét a szérűre.
4,13. Kelj fel és csépelj, Sionnak leánya! Mert vassá teszem a te szarvaidat, körmeidet pedig aczéllá teszem, és széttiporsz sok népeket, és rablott kincseiket az Úrnak áldozom, javaikat pedig az egész föld Urának.
5,1. Seregelj hát egybe, seregek leánya! Ostrommal támadt ellenünk; pálczával verjék arczul Izráel biráját!
5,2. De te, Efratának * Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van. * Mát. 2,6. 5,3. Azért odaadja őket, * míg a szűlő szűl, + de az ő atyjafiainak maradékai visszatérnek ** Izráel fiaihoz. * Ésa. 7,17. - Ésa. 7,25. + Ésa. 7,14. ** Ezék. 37,19.Ezék. 37,24. 5,4. És megáll, és legeltet az Úrnak erejével, az Úrnak az ő Istenének fenséges nevével, és bátorsággal lakoznak, mert ímé felmagasztaltatik a földnek határáig.
5,5. És ő a mi békességünk. Ha az Assirus eljő a mi földünkre és megtapodja palotáinkat: állatunk ellene hét pásztort és nyolcz fejedelmi férfiút.
5,6. És megrontják Assiria földjét fegyverrel Nimród földjét is az ő kapuiban; és megszabadít az Assiriustól, ha a mi földünkre eljő és a mi határunkba lép.
5,7. És a Jákóbnak maradéka olyan lészen a a sok nép között, mint az Úrtól való harmat, mint a zápor a fűnek, mely nem emberben reménykedik, és nem bízik embernek fiaiban.
5,8. És a Jákób maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lészen, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, a mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki tőle megszabadítson.
5,9. Erőt vészen a te kezed szorongatóidon, és minden ellenségeid kivágattatnak.
5,10. És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kivágom lovaidat közüled, és elvesztem hadi-szekereidet.
5,11. És kivágom földednek városait, és ledöntöm minden erősségeidet.
5,12. És kivágom kezedből a bűvszereket, és szemfényvesztőid nem lesznek néked.
5,13. És kivágom faragott képeidet és bálványaidat közüled, és nem imádod többé kezeidnek csinálmányait.
5,14. És kiszaggatom a te berkeidet közüled és elpusztítom a te városaidat.
5,15. És haraggal és hévvel állok bosszút a pogányokon, a kik nem engedelmeskedtek.
6,1. Halljátok csak, a mit mond az Úr! Kelj fel, perelj a hegyekkel, és hallják meg szódat a * halmok. * Ésa. 1,2. 6,2. Halljátok meg hegyek az Úr peres dolgát, * és ti, a földnek örök alapjai! Mert pere van az Úrnak az ő népével, és az Izráellel is perbe száll. * Ésa. 1,18. Ésa. 1,19. Ésa. 1,20. 6,3. Én népem! mit vétettem te ellened, és mivel fárasztottalak el téged?! Tégy vallást ellenem!
6,4. Hiszen felhoztalak Égyiptom füldjéről, * és a szolgák házából megváltottalak, és előtted küldém Mózest, Áront és Máriát! * 2 Móz. 12,51. 6,5. Én népem! Emlékezzél csak: mit koholt Bálák, Moábnak királya, és mit felelt néki Bálám, a Beor fia? Sittimtől fogva Gilgálig, hogy megismerjed az Úr igazságos cselekedeteit.
6,6. Mivel menjek eleibe az Úrnak? Hajlongjak-é a magasságos Istennek? Égőáldozatokkal menjek-é elébe, esztendős borjúkkal?!
6,7. Kedvét leli-é az Úr ezernyi kosokban, vagy tízezernyi olaj-patakokban? Elsőszülöttemet adjam-é vétkemért, vagy méhem gyümölcsét lelkemnek bűnéért?!
6,8. Megjelentette néked, * oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel. * 5 Móz. 10,12. Ámós. 5,23. Ámós. 5,24. 6,9. Az Úrnak szava kiált a városnak, és a te neved néz bölcseségre. Halljátok meg a vesszőt és ki rendeli azt?!
6,10. Vannak-é még a gonosznak házában hamissággal gyűjtött kincsek, és ösztövér * véka, a mely útálatos? * Ámós. 8,5. 6,11. Vajjon jóváhagyom-é a hamis mértéket, és a zsákba rejtett csalárd fontokat?
6,12. Mert a gazdagok megtöltöztek köztök ragadománynyal, lakosai pedig hazugságot szólnak, és nyelvök csalárd az ő szájokban.
6,13. Én is azért megvervén, beteggé teszlek téged; elpusztítalak a te bűneid miatt.
6,14. Eszel te, de meg nem * elégszel, és benned marad a te éhséged; és gyűjtesz, de nem takarítsz, és mit megtakarítasz is, fegyverre hányom. * Hós. 4,10. Hós. 8,7. 6,15. Vetsz te, * de nem aratsz; olajat sajtolsz te, de nem kened magadat olajjal, és mustot is, de bort nem iszol! * Ámós. 4,9. Ámós. 5,11. 6,16. Mert az Omri * parancsolataihoz szabjátok magatokat és az Ákháb házának minden dolgához, és azoknak tanácsán jártok! Hogy pusztasággá tegyelek tégedet, az ő lakosait pedig csúfsággá, és hordozzátok népemnek gyalázatát. * 1 Kir. 16,26. 1 Kir. 26,30.
7,1. Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!
7,2. Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. * Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. * Jer. 9,2. - Jer. 9,6. Jer. 23,14. Ésa. 1,4. Ésa. 10,21. 7,3. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.
7,4. A ki jó közöttök, olyan mint a * tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk. * Ezék. 2,6. 7,5. Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.
7,6. Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.
7,7. De én az Úrra nézek, várom az ér szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!
7,8. Ne örülj, én ellenségem! * Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! * Ésa. 14,29. 7,9. Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő * igazságát. * Zsolt. 27,1. 7,10. De meglátja ellenségeim is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? * Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint + az utcza-sár. * Zsolt. 79,10. + Ésa. 10,5. - Ésa. 10,26. 7,11. Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény!
7,12. Azon a napon eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig.
7,13. És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért.
7,14. Legeltesd népedet a te vessződdel, * a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain! * Zsolt. 79,13. Zsolt. 80,2. 7,15. Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat.
7,16. Látják ezt a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek;
7,17. Nyalják a port * mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled! * Zsolt. 72,9. 7,18. Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az * irgalmasságban! * 2 Móz. 34,6. 7,19. Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!
7,20. Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.
