PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT MÁSODIK LEVELEPÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT MÁSODIK LEVELE
1,1. Pál, Jézus Krisztusnak apostola az Isten akaratjából, * és Timótheus az atyafi, az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, a kik egész Akhájában vannak: * 1 Kor. 1,1. 1,2. Kegyelem * néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. * Róm. 1,7. 1 Kor. 1,3. Eféz. 1,2. Eféz. 1,3. 1,3. Áldott * az Isten és a mi urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden + vígasztalásnak Istene; * Eféz. 1,3. 1 Pét. 1,3. + Róm. 15,5. 1,4. A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, * hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket. * Kol. 1,24. 1,5. Mert a mint * bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, + úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által. * Zsolt. 34,20. + Zsolt. 94,19. 1,6. De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, * mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek. * 2 Kor. 4,15. 2 Kor. 4,17. 1,7. Tudván, hogy * a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is. * 2 Thess. 1,4. 2 Thess. 1,7. 1,8. Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felől, a mely Ázsiában * esett rajtunk, hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk: * Csel. 19,23. 1,9. Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk * mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat: * Jer. 17,5. Jer. 17,7. 1,10. A ki ilyen nagy halálból * megszabadított és szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani; * 1 Kor. 15,31. 2 Tim. 4,18. 1,11. Velünk együtt munkálkodván * ti is az érettünk való könyörgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg mi érettünk. * Róm. 15,30. 1,12. Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, * hogy isteni őszinteséggel + és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem ** Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek. * Zsid. 13,18. + Mát. 10,16. ** 1 Kor. 2,4. 1,13. Mert nem egyebet írunk néktek, hanem a mit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig;
1,14. A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy * dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján. * 2 Kor. 5,12. Fil. 2,16. 1,15. És ezzel a bizodalommal akartam előbb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet;
1,16. És köztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és tőletek elkísértetni Júdeába.
1,17. Hát ezt akarva, vajjon könnyelműen cselekedtem-é? vagy a mit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen?
1,18. De hű az Isten, * hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem. * 1 Kor. 1,9. 1,19. Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne.
1,20. Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.
1,21. A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít * és + megken minket, az Isten az; * 1 Kor. 1,8. 1 Pét. 5,10. + 1 Ján. 2,20. 1 Ján. 2,27. 1,22. A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta * a mi szíveinkbe. * Róm. 8,16. Eféz. 1,14. 1,23. Én pedig az Istent hívom bizonyságul * az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba. * Róm. 1,9. Gal. 1,20. 1,24. Nem hogy uralkodnánk a * ti hiteteken, hanem munkatársai + vagyunk a ti örömeteknek; mert ** hitben állotok. * 1 Pét. 5,3. + 1 Kor. 3,5. ** Róm. 11,20.
2,1. Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal.
2,2. Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok?
2,3. És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam * azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké. * 2 Kor. 12,21. 2,4. Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem.
2,5. Ha pedig valaki * megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy azt ne terheljem, titeket mindnyájatokat. * 1 Kor. 5,1. 2,6. Elég az ilyennek a többség részéről való ilyen megbüntetése:
2,7. Annyira, hogy * éppen ellenkezőleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet. * Gal. 6,1. 2,8. Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta * szeretetet. * 1 Kor. 16,14. 2,9. Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felőletek, ha mindenben engedelmesek * vagytok-é? * 2 Kor. 7,15. 2,10. A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a * Sátán: * Luk. 23,31. 2,11. Mert jól ismerjük az ő * szándékait. * Eféz. 6,10. 1 Pét. 5,8. 2,12. Mikor pedig Troásba * mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem + az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát; * Csel. 16,8. + Csel. 14,27. 2,13. Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába.
2,14. Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi * általunk. * Kol. 1,27. 2,15. Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, * mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között; * 1 Kor. 1,18. 2,16. Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda * alkalmatos? * 2 Kor. 3,5. 2 Kor. 3,6. Róm. 1,16. 2,17. Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; * hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. * 2 Kor. 4,2.
3,1. Ekezdjük-é ismét * ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok, avagy tőletek? * 2 Kor. 5,12. 3,2. A mi levelünk ti vagytok, * beírva a mi szívünkbe, a melyet ismer és olvas minden ember; * 1 Kor. 9,2. 1 Kor. 9,3. 3,3. A kik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem * tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva; nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira. * Jer. 31,33. 3,4. Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által * van. * Ján. 14,6. 3,5. Nem mintha magunktól * volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; + ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az ** Istentől van: * 2 Kor. 2,16. + Ján. 15,15. ** Csel. 16,14. 3,6. A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem * léleké; mert a betű megöl, + a lélek ** pedig megelevenít. * Jer. 31,31. + 5 Móz. 27,26. ** Róm. 8,2. Ján. 6,63. 3,7. Ha pedig a halálnak * betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes + orczájára arczának elmúló dicsősége miatt: * 2 Móz. 24,12. + 2 Móz. 34,30. 2 Móz. 34,33. 3,8. Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?
3,9. Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság * szolgálata? * Róm. 1,17. Róm. 3,21. 3,10. Sőt a dicsőített nem is dicsőséges * ebben a részben az őt meghaladó dicsőség miatt. * Kol. 2,17. 3,11. Mert ha dicsőséges az elmulandó, sokkal inkább dicsőséges, * a mi megmarad. * Zsid. 12,18. 3,12. Azért ilyen reménységben nagy nyiltsággal * szólunk; * 2 Kor. 3,4. Eféz. 6,19. 3,13. És nem, miként Mózes, a ki leplet borított az orczájára, * hogy ne lássák Izráel fiai az elmulandónak végét. * 2 Móz. 34,33. 2 Móz. 34,35. 3,14. De megtompultak az ő elméik. Mert * ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ó szövetség olvasásánál felfedetlenül, + mivelhogy a Krisztusban tűnik el; * Ésa. 6,10. + 2 Kor. 3,13. 3,15. Sőt mind máig, a mikor csak olvassák Mózest, lepel borul az ő szívökre.
3,16. Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a * lepel. * Róm. 11,23. Róm. 11,25. Róm. 11,26. 3,17. Az Úr pedig a * Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. * 2 Kor. 3,6. Ján. 4,24. 3,18. Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal * szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől. * 1 Kor. 13,12.
4,1. Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban * vagyunk, a mint a + kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el; * 2 Kor. 3,6. + 1 Kor. 7,25. 4,2. Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, * és nem is hamisítjuk meg + az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt. * 1 Thess. 2,5. + 2 Kor. 2,17. 4,3. Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, * a kik elvesznek: * 1 Kor. 1,18. 4,4. A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki * az Isten képe. * Zsid. 1,3. Kol. 1,15. 4,5. Mert nem * magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus + Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért. * 2 Kor. 1,24. + 1 Kor. 2,2. 4,6. Mert az Isten, * a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi + szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett. * 1 Móz. 1,2. 1 Móz. 1,3. + 2 Pét. 1,19. 4,7. Ez a kincsünk * pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól + való. * 2 Kor. 5,1. + 1 Kor. 2,5. 4,8. Mindenütt nyomorgattatunk, * de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk + kétségbe; * 2 Kor. 1,8. 2 Kor. 7,5. + 1 Kor. 1,11. 4,9. Üldöztetünk, de * el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk; * Zsolt. 37,24. Zsolt. 37,33. Mik. 7,7. - Mik. 7,9. 4,10. Mindenkor testünkben hordozzuk az * Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben. * Róm. 8,17. Gal. 6,17. 4,11. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra * adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben. * Zsolt. 44,23. Róm. 8,36. 4,12. Azért a halál * mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek. * 1 Kor. 4,9. 4,13. Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem * és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk; * Zsolt. 116,10. 4,14. Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr * Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek + együtt előállít. * Csel. 3,15. + 1 Thess. 4,16. 1 Thess. 4,17. 4,15. Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva * sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére. * Róm. 5,15. 4,16. Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol * is, a belső mindazáltal + napról-napra újul. * 1 Pét. 4,1. + Eféz. 3,16. Róm. 6,6. Kol. 3,10. 4,17. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk * igen-igen nagy örök + dicsőséget szerez nékünk; * Zsolt. 30,6. 1 Pét. 1,6. + Róm. 8,18. 4,18. Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert * a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. * Róm. 8,24. Róm. 8,25.
5,1. Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk * elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké + való házunk a mennyben. * Jób. 4,19. 2 Pét. 1,13. 2 Pét. 1,14. + Ján. 14,2. Zsid. 11,10. 5,2. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi * mennyei hajlékunkat; * Róm. 8,23. 5,3. Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk!
5,4. Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje * azt az élet. * 1 Kor. 15,53. 1 Kor. 15,54. 5,5. A ki pedig minket erre elkészített, az Isten az, a ki a Lélek zálogát * is adta minékünk. * 2 Kor. 1,22. Róm. 8,16. Róm. 8,23. Eféz. 1,13. Eféz. 1,14. 5,6. Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben * lakván, távol vagyunk az Úrtól. * 1 Krón. 29,15. Zsolt. 39,13. 5,7. (Mert hitben * járunk, nem látásban + ); * Zsid. 11,1. + 1 Kor. 13,12. 5,8. Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és * elköltözni az Úrhoz. * Fil. 1,23. 5,9. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, * néki kedvesek legyünk. * Zsolt. 39,13. 5,10. Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus * ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék + a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt. * Csel. 17,31. Róm. 2,6. Róm. 14,10. + Jób. 34,11. Préd. 12,16. 5,11. Ismervén tehát az Úrnak * félelmét, embereket térítünk, + Isten előtt pedig nyilván vagyunk; reménylem azonban, hogy a ti lelkiesméretetek előtt is nyilván vagyunk. * Jób. 31,23. Mát. 25,31. - Mát. 25,46. + Júd. 1,23. 5,12. Mert nem ajánljuk ismét magunkat * néktek, hanem alkalmat adunk ti néktek a velünk való + dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a színből és nem szívből dicsekedőknek. * 2 Kor. 3,1. + Gal. 6,12. 5,13. Ha azért bolondok vagyunk, * Istenért; ha eszesek vagyunk, érettetek van az. * 2 Kor. 11,16. 2 Kor. 11,17. 5,14. Mert a Krisztusnak szerelme * szorongat minket, * 1 Tim. 2,6. Róm. 8,35. - Róm. 8,39. 5,15. Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, * tehát mindazok meghaltak; és azért + halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott. * Zsid. 2,9. + 1 Tim. 2,6. Róm. 14,7. Róm. 14,9. Gal. 2,20. 5,16. Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.
5,17. Azért ha valaki * Krisztusban van, új teremtés az; a régiek + elmúltak, ímé, újjá lett minden. * Róm. 8,1. Róm. 8,10. + Ésa. 43,19. 5,18. Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus * által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; * Róm. 5,10. Kol. 1,20. 5,19. Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, * és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét. * Róm. 3,24. Róm. 3,25. 5,20. Krisztusért járván tehát követségben, * mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. * Ésa. 52,7. Agge. 1,13. 1 Kor. 4,1. 5,21. Mert azt, a ki bűnt * nem ismert, bűnné tette + értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő ** benne. * 1 Pét. 2,22. - 1 Pét. 2,24. Ésa. 53,9. Róm. 8,3. + Gal. 3,13.Kol. 1,14. Eféz. 1,6. Eféz. 1,7. Fil. 3,9.
6,1. Mint * együttmunkálkodók intünk + is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét. * 1 Kor. 3,9. + 2 Kor. 5,20. 6,2. Mert ő mondja: * Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja. + * Ésa. 49,8. + Luk. 4,19. Luk. 4,21. 6,3. Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a * szolgálatunk ne szidalmaztassék. * Mát. 18,6. 6,4. Hanem ajánljuk * magunkat mindenben, mint Isten szolgái; + sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban. * 2 Kor. 4,2. + 1 Kor. 4,1. 6,5. Vereségben, * tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bőjtölésben. * 2 Kor. 11,23. 2 Kor. 11,27. 6,6. Tisztaságban, * tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben, * 1 Tim. 4,12. 6,7. Igazmondásban, * Isten erejében; az + igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel; ** * Eféz. 1,13. + 1 Kor. 2,4. ** Eféz. 6,11. - Eféz. 6,18. 6,8. Dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők, és igazak;
6,9. Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, * és ím élők; mint ostorozottak, + és meg nem ölöttek; * 2 Kor. 4,10. 2 Kor. 4,11. 1 Kor. 15,30. 1 Kor. 15,31.Zsolt. 118,18. 6,10. Mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, * de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel + bírók. * Mát. 5,12. Csel. 5,41. + 2 Kor. 8,9. Fil. 2,17. 6,11. A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk * kitárult. * 2 Kor. 3,7. 6,12. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.
6,13. Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) * tárjátok ki ti is szíveteket. * 1 Kor. 4,14. 6,14. Ne legyetek hitetlenekkel * felemás igában; mert szövetsége + van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? * 5 Móz. 7,2. 1 Kor. 7,39. + Eféz. 5,11. 6,15. És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? * vagy mi köze hívőnek + hitetlenhez? * 1 Kor. 10,21. + 1 Kor. 10,21. 6,16. Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti * az élő Istennek temploma vagytok, az mint az Isten mondotta: Lakozom + bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek. * 1 Kor. 3,16. + 3 Móz. 26,12. 6,17. Annakokáért * menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, * Ésa. 48,20. Ésa. 52,11. Jel. 18,4. 6,18. És leszek néktek Atyátok, * és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr. * Jer. 31,19. Jer. 31,33. Jer. 32,38. Jel. 21,3. Jel. 21,7.
7,1. Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi * és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a + mi megszentelésünket. * Gal. 5,19. - Gal. 5,21. + Zsid. 10,22. 7,2. Fogadjatok be minket; * senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk. * 2 Kor. 12,17. Csel. 20,33. 7,3. Nem vádképen mondom; hisz előbb mondottam, hogy * szívünkben vagytok, hogy együtt haljunk, együtt éljünk. * 2 Kor. 3,2. 2 Kor. 3,3. 2 Kor. 6,11. 2 Kor. 6,12. 2 Kor. 6,13. 7,4. Nagy az én bizodalmam hozzátok, nagy * az én dicsekvésem felőletek; telve vagyok vígasztalódással, felettébb való az én örömem minden mi nyomorúságunk mellett. * Filem. 1,8. 7,5. Mert mikor Macedóniába jöttünk, sem volt semmi nyugodalma a mi testünknek, sőt mindenképen nyomorogtunk; kívül harcz, belől félelem.
7,6. De az Isten, * a megalázottak vígasztalója, minket is megvígasztalt Titus megjöttével. * 2 Kor. 1,3. 2 Kor. 1,4. 7,7. Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vígasztalással is, a melylyel ti vígasztaltátok meg, hírül hozván nékünk a ti kivánkozástokat, a ti kesergésteket, a ti hozzám való ragaszkodástokat; úgyhogy én mégjobban örvendeztem.
7,8. Hát ha megszomorítottalak * is titeket azzal a levéllel, nem bánom, noha bántam; mert látom, hogy az a levél, ha ideig-óráig is, megszomorított titeket. * 2 Kor. 2,4. 7,9. Most örülök, nem azért, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg. Mert Isten szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok.
7,10. Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre * való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez. * 2 Sám. 12,13. Mát. 5,4. Mát. 26,75. 7,11. Mert ímé ez a ti Isten szerint való megszomorodástok milyen nagy buzgóságot keltett ti bennetek, sőt védekezést, sőt bosszankodást, sőt félelmet, sőt kívánkozást, sőt buzgóságot, sőt bosszúállást. Mindenképen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dologban.
7,12. Ha tehát írtam is néktek, nem a sértő miatt, sem a sértett miatt; hanem hogy nyilvánvaló legyen nálatok a mi irántatok való buzgóságunk Isten előtt.
7,13. Annakokáért megvígasztalódtunk a ti vígasztalástokon; de sokkal inkább örültünk a Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugtattátok:
7,14. Mert ha dicsekedtem valamit néki felőletek, nem maradtam szégyenben; de a mint ti néktek mindent igazán szólottam, azonképen a mi Titus előtt való dicsekvésünk is igazsággá lett.
7,15. És ő még jobb szívvel van irántatok, visszaemlékezvén mindnyájatoknak engedelmességre, * hogy félelemmel és rettegéssel fogadtátok őt. * 2 Kor. 2,9. 7,16. Örülök, hogy mindenképen bízhatom * bennetek. * 2 Thess. 3,4.
8,1. Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a * melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött. * Róm. 15,25. Róm. 15,26. 8,2. Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett.
8,3. Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt erejök felett is adakoznak,
8,4. Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be * őket. * 2 Kor. 9,1. Csel. 11,29. Róm. 15,26. 8,5. És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk is az Isten akaratjából.
8,6. Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.
8,7. Azért, miképen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben * és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek. * 1 Kor. 1,5. 8,8. Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.
8,9. Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy * gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti + az ő szegénysége által meggazdagodjatok. * Zak. 9,9. Mát. 8,20. Luk. 9,58. + Fil. 2,6. - Fil. 2,11. 8,10. Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.
8,11. Most hát a cselekvés is * vigyétek végbe; hogy a miképen az akarás készsége, + azonképen a végrehajtás és ahhoz képest legyen, a mitek van. * 1 Kor. 16,2. + Fil. 2,13. 8,12. Mert ha a * készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, és nem a szerint, a mije nincs. * Péld. 3,28. Márk. 12,43. 1 Pét. 4,10. 8,13. Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok legyen, hanem egyenlőség szerint; a mostani időben a ti bőségtek * pótolja amazoknak fogyatkozását; * 2 Kor. 9,12. 8,14. Hogy amazoknak bősége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy így egyenlőség legyen;
8,15. A mint megvan írva: a ki sokat szedett, * nem volt többje; és a ki keveset, nem volt kevesebbje. * 2 Móz. 16,18. 8,16. Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt * a buzgóságot oltotta + értetek a Titus szívébe. * 2 Kor. 9,15. 1 Kor. 16,57. + 2 Kor. 8,6. 8,17. Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.
8,18. Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért;
8,19. Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk * magának az Úrnak dicsőségére és a ti készségetekre; * Gal. 2,10. 8,20. Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bőséges jótétemény miatt;
8,21. Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt * is. * Róm. 12,17. 8,22. Sőt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.
8,23. Akár Titusról * van szó, ő az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felől, ők a gyülekezetek követei, + Krisztus dicsősége: * 2 Kor. 7,13. 2 Kor. 12,18. Gal. 2,1. + Róm. 16,7. 8,24. Adjátok azért szereteteteknek és felőletek való dicsekvésünknek, * bizonyságát irántuk a gyülekezetek előtt is. * 2 Kor. 7,14.
9,1. A szentek iránt való szolgálatról felesleges * is néktek írnom. * 2 Kor. 8,4. 2 Kor. 8,20. 9,2. Hiszen ismerem a ti készségteket * a melylyel dicsekszem felőletek a macedónoknak, hogy Akhája kész a mult esztendő óta; és a ti buzgóságtok, sokakat magával ragadt. * 2 Kor. 8,19. 9,3. Mindamellett elküldöttem az atyafiakat, * hogy a mi felőletek való dicsekedésünk ebben a részben hiábavaló ne legyen; hogy, a mint mondám, készen legyetek. * 2 Kor. 8,23. 2 Kor. 8,24. 9,4. Hogy aztán, ha a macedónok velem együtt odajutnak és titeket készületlenül találnak, valamiképen szégyent ne valljunk mi, hogy ne mondjam ti, ebben a dologban.
9,5. Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy előre menjenek el hozzátok, és készítsék el előre a ti előre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány.
9,6. Azt mondom pedig: A ki * szűken vet, szűken is arat; és a ki bőven vet, bőven is arat. * Péld. 19,17. Péld. 22,8. 9,7. Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségből; mert a jókedvű adakozót * szereti az Isten. * 2 Móz. 25,2. Róm. 12,8. 9,8. Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok áraszsza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek,
9,9. A mint meg van * írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága örökké megmarad. * Zsolt. 112,9. Péld. 11,24. 9,10. A ki pedig magot * ád a magvetőnek és kenyeret eleségül, ád és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli a ti igazságtoknak gyümölcsét, + * Ésa. 55,10. + Hós. 10,12. 9,11. Hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívűségre, a mely általunk hálaadást szerez az Istennek.
9,12. Mert e tisztnek szolgálata nemcsak a szenteknek szükségét elégíti ki, * hanem sok hálaadással bőséges az Isten előtt; * 2 Kor. 8,14. 9,13. A mennyiben e szolgálatnak próbája által dicsőítik az Istent a ti Krisztus evangyéliomát valló engedelmességtekért, és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívűségtekért.
9,14. Mikor érettetek könyörögve ők is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bőséges kegyelme miatt.
9,15. Az Istennek pedig legyen hála az ő kimonhatatlan ajándékáért.
10,1. Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére * és engedelmességére, a ki szemtől szemben ugyan alázatos + vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok; * Róm. 12,1. + Mát. 11,29. 10,2. Kérlek pedig, hogy a mikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, a melylyel úgy gondolom bátor lehetek némelyekkel szemben, a kik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk.
10,3. Mert noha testben élünk, de nem test szerint * vitézkedünk. * 1 Tim. 1,18. 10,4. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek * az Istennek, erősségek + lerontására; * Eféz. 6,13. - Eféz. 6,18. + Jer. 1,10. 10,5. Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
10,6. És készen állván * megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességtek. * Csel. 8,20. 1 Kor. 5,3. 1 Kor. 5,4. 1 Kor. 5,5. 10,7. A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy a mint ő maga * a Krisztusé, azonképen mi is a Krisztuséi vagyunk. * 1 Kor. 14,37. 10,8. Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem * is a mi hatalmunkkal, a + melyet az Úr a ti építéstekre és nem megrontásotokra adott, én nem vallok szégyent; * 2 Kor. 12,6. + 2 Kor. 13,10. 1 Kor. 5,3. - 1 Kor. 5,5. 10,9. Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztgetnélek a leveleim * által. * 1 Kor. 5,9. 1 Kor. 5,11. 10,10. Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és keménynek; de a maga jelenvolta erőtelen, * és beszéde silány. * 2 Kor. 10,1. 10,11. Gondolja meg azt, a ki ilyen, hogy a milyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok leszünk, ha megjelenünk, cselekedetben * is. * 2 Kor. 12,20. 2 Kor. 13,2. 2 Kor. 13,10. 10,12. Mert nem merjük * magunkat azokhoz számítani, vagy hasonlítani, a kik magukat ajánlják; de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekesznek. * 2 Kor. 3,1. 2 Kor. 5,12. 10,13. De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama * mérőzsinór mértéke szerint, a melyet Isten adott nékünk mértékül, hogy hozzátok is elérjünk. * Róm. 12,3. Eféz. 4,7. 10,14. Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangyéliomával.
10,15. A kik nem dicsekeszünk mértéktelenül mások munkájával, * de reméljük, hogy hitetek megnőttével nagyokká leszünk köztetek a mi mérőzsinórunk szerint bőségesen. * Róm. 15,20. 10,16. Hogy rajtatok túl * is hirdessük az evangyéliomot, nem dicsekedvén más mértéke szerint a készszel. * Róm. 15,20. 10,17. A ki * pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék. * Jer. 9,23. Jer. 9,24. 1 Kor. 1,31. 10,18. Mert nem az a kipróbált, a * ki magát ajánlja, hanem a kit az + Úr ajánl. * Péld. 27,2. + 1 Kor. 4,5.
11,1. Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
11,2. Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint * szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé. * 3 Móz. 21,23. Eféz. 5,26. Eféz. 5,27. 11,3. Félek azonban, hogy a miként a kígyó * a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől. * 1 Móz. 3,4. 1 Móz. 3,13. 11,4. Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, * a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek. * Gal. 1,8. Gal. 1,9. 11,5. Mert én azt gondolom, hogy * semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál. * 2 Kor. 12,11. 1 Kor. 15,10. Gal. 2,6. Gal. 2,9. 11,6. Ha pedig avatatlan * vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek. * 1 Kor. 0,17. 1 Kor. 2,1. 1 Kor. 2,13. Eféz. 3,4. 11,7. Avagy cselekedtem-é, * mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát? * 1 Kor. 9,12. 1 Kor. 9,18. 1 Kor. 9,19. 11,8. Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam * terhére senkinek. * Csel. 20,33. Csel. 20,34. 1 Thess. 2,9. 2 Kor. 12,13. 11,9. Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
11,10. Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
11,11. Miért? Hogy nem szeretlek * titeket? Tudja az Isten. * 2 Kor. 6,11. - 2 Kor. 6,13. 11,12. De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; * hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is. * 1 Kor. 9,12. 11,13. Mert az ilyenek * hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. * Fil. 3,2. 11,14. Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát * világosság angyalává. * Csel. 16,16. - Csel. 16,18. 11,15. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az * ő cselekedeteik szerint lészen. * Fil. 3,19. 11,16. Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok * be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem. * 2 Kor. 5,13. 2 Kor. 12,6. 11,17. A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
11,18. Mivelhogy sokan * dicsekesznek test szerint, dicsekeszem + én is. * 2 Kor. 10,13. 2 Kor. 12,9. + Fil. 3,3. - Fil. 3,7. 11,19. Hisz okosak lévén, örömest eltűritek * az eszteleneket. * 1 Kor. 4,10. 11,20. Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
11,21. Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtlenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
11,22. Héberek ők? Én * is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is. * Fil. 3,5. 11,23. Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, * több vereség, + több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által. * 1 Kor. 15,10. + Csel. 16,22. Csel. 16,23. 11,24. A zsidóktól ötször kaptam negyvenet * egy híján. * 5 Móz. 25,3. 11,25. Háromszor * megostoroztak, + egyszer megköveztek, háromszor ** hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem; * Csel. 16,22. + Csel. 14,19. ** Csel. 27,41. 11,26. Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem * között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben + pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt; * Csel. 13,50. Csel. 27,2. - Csel. 27,9. + Csel. 9,22. Csel. 9,25. 11,27. Fáradságban és * nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben. * 2 Kor. 6,4. 2 Kor. 6,5. 11,28. Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek * gondja. * Csel. 20,18. 11,29. Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? * Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék? * Róm. 15,1. 11,30. Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel * dicsekszem. * 2 Kor. 12,5. 11,31. Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki * mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom. * Róm. 1,25. 11,32. Damaskusban * Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni; * Csel. 9,24. Csel. 9,25. 11,33. És az ablakon át, kosárban * bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül. * Józs. 2,15. Csel. 9,25.
12,1. A dicsekvés azonban nem használ nékem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire.
12,2. Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott * a harmadik égig. * 1 Kor. 15,8. 12,3. És tudom, hogy az az ember, (ha testben-é, ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten * tudja), * 2 Kor. 11,11. 12,4. Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, a melyeket nem szabad embernek kibeszélnie.
12,5. Az ilyennel dicsekeszem; magammal pedig nem dicsekeszem, ha csak az én gyengeségeimmel * nem. * 2 Kor. 11,30. 12,6. Mert ha dicsekedni akarok, * nem leszek esztelen; mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint a minek lát, vagy a mit hall tőlem. * 2 Kor. 10,8. 2 Kor. 11,16. 12,7. És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy * gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam. * Jób. 2,6. 12,8. Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem;
12,9. És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
12,10. Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, * üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok + erős. * Csel. 5,41. Róm. 5,3. + Fil. 4,13. 12,11. Dicsekedvén, balgataggá * lettem; ti kényszerítettetek reá. Mert néktek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, + noha semmi ** vagyok. * 2 Kor. 11,1. 2 Kor. 11,6. + 2 Kor. 11,5. ** Eféz. 3,8. 12,12. Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban * és erőkben is. * Róm. 15,18. Róm. 15,19. 1 Kor. 9,2. 12,13. Mert micsoda az, a miben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam néktek terhetekre? Bocsássátok * meg nékem ezt az igazságtalanságot! * 2 Kor. 11,8. 2 Kor. 11,9. 1 Kor. 9,12. 12,14. Ímé harmadízben * is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, a mi a tiétek, + hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. * 2 Kor. 13,1. + Csel. 20,33. Csel. 20,34. 12,15. Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a * ti lelketekért; még ha ti, a kiket én igen szeretek, kevésbbé + szerettek is engem. * 2 Kor. 1,6. Kol. 1,24. + 2 Kor. 5,12. 12,16. De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem * álnok lévén ravaszsággal fogtalak meg titeket. * 2 Kor. 11,9. 2 Thess. 3,8. 12,17. Avagy a kiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-é * titeket? * 2 Kor. 7,2. 12,18. Megkértem Titust, * és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-é? Nem azokon a nyomokon-é? * 2 Kor. 8,6. 2 Kor. 8,16. - 2 Kor. 8,19. 12,19. Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épüléstekért.
12,20. Mert félek azon, hogy ha odamegyek, * nem talállak majd olyanoknak, a milyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, a milyennek nem szeretnétek; hogy valamiképen versengések, irígységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, + felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek; * 2 Kor. 10,2. + 1 Kor. 4,6. 12,21. Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem ti köztetek, és sokakat megsiratok azok közül, * a kik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, a mit elkövettek. * 2 Kor. 13,2.
13,1. Ezúttal harmadszor megyek hozzátok. Két * vagy három tanú vallomása alapján megáll minden dolog. * Ján. 8,17. 5 Móz. 9,15. 13,2. Előre megmondtam, és előre mondom, mint másodszori ottlétemkor, és most * is távollétemben írom azoknak, a kik ezelőtt vétkeztek, és a többieknek mind, hogy ha ismét odamegyek, nem leszek kíméletes; * 2 Kor. 12,21. 13,3. Mert hát az általam szóló Krisztusnak bizonyságát keresitek, a ki irányotokban nem erőtelen, hanem erős ti bennetek.
13,4. Mert noha megfeszíttetett * erőtelenségből, mindazáltal + él Istennek hatalmából. És noha mi erőtelenek vagyunk benne, de vele együtt élünk majd Isten erejéből ti nálatok. * Fil. 2,7. Fil. 2,8. + Csel. 3,17. 1 Kor. 2,8. 13,5. Kísértsétek meg magatokat, ha a hitben vagytok-é? magatokat * próbáljátok meg. Avagy nem ismeritek-é magatokat, hogy a Jézus + Krisztus bennetek van? Kivévén, ha méltatlanok vagytok. * 1 Kor. 11,28. + Róm. 8,9. Róm. 8,10. Gal. 2,20. Kol. 1,27. 13,6. De reménylem, hogy megismeritek, hogy mi nem vagyunk méltatlanok.
13,7. Az Istent pedig kérem, hogy semmi gonoszt ne cselekedjetek; nem hogy mi méltóknak láttassunk, hanem hogy ti a jót cselekedjétek, mi pedig mintegy méltatlanok legyünk.
13,8. Mert semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért.
13,9. Mert örvendünk, ha mi * erőtelenek vagyunk, ti meg erősek vagytok; ezt pedig kérjük is, a ti tökéletesedésetekért. * 1 Kor. 4,10. 13,10. Azért írom ezeket távollétemben, hogy jelenlétemben * ne kelljen keményen viselkednem ama hatalom szerint, + a melyet az Úr adott nékem építésre és nem rontásra. * 2 Kor. 2,3. + 2 Kor. 10,8. 13,11. Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, * épüljetek, vígasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben + éljetek; és szeretetnek és békességnek Istene ** lészen veletek. * Fil. 4,4. + Róm. 12,16. Fil. 2,2. ** Róm. 15,33. 13,12. Köszöntsétek * egymást szent csókkal. Köszöntenek titeket a szentek mindnyájan. * 1 Kor. 16,20. Róm. 16,16. 13,13. Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme, és az Istennek szeretete, és a Szent Léleknek közössége mindnyájatokkal. Ámen.
